Asszociációk

Tömeg és hatalom

35 hozzászólás Írta italo 2 hónapja

A legutóbbi posztban elkezdett ismertetés folytatása és befejezése következik. Nem tekintem feladatomnak a témáról szóló többi elmélet áttekintését, ez tudományos értekezések tárgya. Canetti életművének többi része is kimarad a beszámolómból, hiszen nem irodalomtörténetet írok. A szerző fenti című könyvének a hatalomról szóló fejtegetéseit pontokba szedve kivonatolom és értelmezem itt, a magam felfogása szerint.

1. A hatalomhoz tartozik a parancsok rendszere, amely, burkoltabban, a hadseregen kívüli területekre is jellemző. A parancs valamely cél elérésére irányul, egyidejűleg pedig az uralom tüskéjét szúrja az alárendelt lelkébe. Az emberi együttélésben mindennapossá vált parancs nem más, mint felfüggesztett halálos ítélet.(483.) Aki a hatalmat le akarja bírni, annak lelje módját, hogy letörje a parancs fullánkját.

2. A rendszer csúcsán álló ( a „király”) udvari népe számos helyzetben gyarapító falkává válik a szemmel látható viselkedése szerint. Mindenki ugyanazt teszi, elsőnek a király. Az udvari nép, mint tömegkristály talál vissza eredetéhez, a felhalmozó, szerző (akviráló) tömeghez. A gyarapítás természetesen nemcsak a vagyonra, hanem a népszerűségre, a hatalmi pozíciókra is kiterjed.

3. A csúcson állónak gyakorta támadhat olyan víziója, mely egyenesen a paranoia őshelyzetéig visz el. (469.) Alapérzése az, hogy ellenséges falka keríti be és őrá, egyetlenre feni a fogát. Az őt figyelő lények bosszúra készülnek. A beteg sokáig hatalmaskodott rajtuk büntetlenül. (A később kiadott Feljegyzések szerint a ilyen beteg számára a külvilág „a saját belső labirintusa részévé válik. Nem szabadulhat önmagától.” 287.)

4. Az elpusztíthatatlanság, a túlélés vágya mindenkiben megvan. A súlyos bűnt elkövető túlélő azonban a hatalmaskodó végső típusa. Egyetlen ember sokakat elpusztíthat és mint monstrummá vált túlélő, megmarad. A hatalom ősi struktúrája, a lényege az, hogy birtoklója akár a többi ember kárán is megőrzi magát. Ma egyetlen ember is elpusztíthat milliókat a döntésével. Az új fegyverfajták korában persze az ő túlélése, hatalma is abszurddá lett. A túlélés szenvedélyes vágya számára az alkotó munka a megoldás, mely megszolgál a halhatatlanságért. De ez csak kevesek számára megoldás.

5. Hogy a károkozó túlélővel elboldoguljunk, a mindennapos, egyre sűrűbb parancsolgatást is kordába kell szorítani. Aki ebben a rendszerben feljebb kerül, legfőbb irányítóvá válik, az eltelik parancsolói félelemmel, s ettől kényszeresen próbál szabadulni. Eszköze a folyamatos fenyegetés lesz, ami végül ő ellene fordul. Akár fenyegeti ellenség, akár nem, mindig úgy érzi, hogy fenyegetik.(484.) Legsúlyosabban a saját emberei. Erre a parancsoló hadat üzen, ölni indítja népét. A hadban esetleg sok embere odavész, de ezt nem bánja, „titkon azt kívánja, hogy saját seregében is ritkuljanak a sorok.” (uo.) Katasztrófa is történhet. De mielőtt a katasztrófa a saját személyét elérné, mielőtt az a szerinte őbenne megtestesült világra lecsapna, számtalan más ember elpusztul.

(Más embereknek kárt okozni, saját magunk jólétét megőrizni – természetesen nemcsak az író által ábrázolt élet-halál helyzetben tapasztalható magatartás. A társadalmi túlélők lehetséges negatív fajtái azok a favorizált csoportok, melyek előjogokhoz és informális üzleti előnyökhöz jutnak, miközben nagy tömegek anyagi egzisztenciája súlyosan romlik.)

Tömeg és hatalom bejegyzés elolvasása

Az egyéniség kiürülése

30 hozzászólás Írta italo 2 hónapja

Ebben a blogban legutóbb Pascalról írtam. Elméleti erőben többé-kevésbé hozzá mérhető jelenkori esszéista volt Elias Canetti. Néhány alkalommal „Tömeg és hatalom”c. művét fogom idézni. Ilyen jellegű irományom a jelentős gondolkodók eredményei iránti érdeklődés körébe tartozik. (Különbözik a tényismereti törekvésemtől, példának okáért, a hajdani múlt kutatásától. Divatos kifejezéssel élve, ez egy másik vonal.)

A tömeget az egyéniség kiürülése jellemzi: akkor keletkezik, amikor minden tagja megszabadul különbözőségeitől és egyformának érzi magát. Valójában mégsem válnak egyenlőkké, ezért a tömeg előbb-utóbb széthull. Az emberek visszamennek tartós tömegkristályaikba, pl. családjukba. Magának a tömegnek megmaradnia csak akkor lehet, ha a kiürülés folytatódik újabb csatlakozó emberek által. „Csak a tömeg növekedése gátolhatja meg, hogy egyedei visszamásszanak magánterheik alá.” (Európa Könyvkiadó, 1991.17.)

A tömeg pusztít. A szétcsattanó porcelán, a csörömpölő ablaküveg növeli az örömét. „egy új lény harsány hangjai a zajok, egy újszülött ordít bennük.”(uo.) Viszont az egyenletes templomjárás, a rítusok ismétlése szelídebb tömeglétezést jelent, keményebb és hevesebb szükségletek pótszere. Azonban a nagyobb települések tömegesedési igénye nem fér bele a hivatalos egyházak korlátozó ceremóniáiba. Templom, kaszt és egyház mindig szűk. A Hegyibeszéd, a páli tanítás, a buddhizmus az addig uralkodó vallás korlátai ellen irányult. Szabadban prédikáltak. A keresztesek, a flagellánsok, Wesley hallgatói is szabadban gyűltek össze. A kitörés az, amikor a zárt tömeg nyílt tömeggé válik és ezt nemcsak térbelileg kell értelmezni. A kitörésekbe a háborúk is beletartoznak.

A tömeg elégedetlen saját korlátozott létszámával, mindenkit magához akar vonzani. Ilyen kitörései a francia forradalom óta jelentkeznek modern formában. Most már megszabadult a transzcendens, jámbor értelmezésektől és céloktól, „maga akarja megélni animális erejének csúcsérzését, és ehhez újra meg újra azt használja föl, ami szociális indítékkal és követelésként kínálkozik.” (21.) A tömeg széthullása ellen hat, „ha kettős tömegek alakulnak, s az egyik tömeg megmérkőzik a másikkal. Minél közelítőbben azonos a megmérkőzők ereje és intenzitása, annál tovább él mind a kettő.” (uo.)

A tömeg egyik legfőbb vonása az üldöztetés érzete: ...”ingerlékenység ez minden egyszer s mindenkorra ellenségnek minősített ellenféllel szemben. Az aztán tehet, amit csak akar...bármi úgy fog megítéltetni, hogy rendületlen gonoszságból fakad...”(uo.)

A tömeg adottságainak és hajlamainak felhasználása a politikusok kedvelt eszköze.

Az egyéniség kiürülése bejegyzés elolvasása

A tudás két véglete

33 hozzászólás Írta italo 8 hónapja

A legutóbbi poszt vitájában hangzott el, hogy a rivaldafényben ágálók nagy
része negyed- vagy féltudást hordoz és dönt olyasmiről, amihez egész tudás kell. A Pascal-szemlét ki lehet kerekíteni és be lehet fejezni azzal, amit ez a szerző a tudás végleteiről állapított meg.

(327). „... Az emberek általában helyesen ítélik meg a dolgokat, mert ôk
abban a természetes tudatlanságban leledzenek, amely igazi állapotunk.
A tudásnak két véglete van, s ez a kettô összeér. Az egyik a tiszta,
természetes tudatlanság, ebbe születünk bele mindannyian. A másik az a
véglet, amelyhez a nagy szellemek jutnak el, miután végigtanulmányozzák
mindazt, amit csak tudni lehet, s rádöbbennek, hogy semmit sem tudnak,
hogy ugyanabba a tudatlanságba jutottak el, amelybôl elindultak; csakhogy
ez már önmagát ismerô, tudós tudatlanság. A két véglet között vannak azok,
akik kiemelkedtek ugyan a természetes tudatlanságból, de a másikhoz nem
tudván eljutni, szereztek maguknak valami kis nagyképű, tudományos mázt,
és adják a mindentudót. Ezek zavarják össze embertársaikat, és ítélnek
rosszul mindenrôl.”

Annyit tennék hozzá mindehhez, hogy a tudás mindig konkrét, egy adott
terepre érvényes. Az arra a területre vonatkozóan elérhető valamennyi lényeges -- elméleti és gyakorlati – naprakész információ birtokosai a profik. A kiemelkedő szakértők ajánlására hozott döntések szolgálják a döntésekben érintettek érdekeit.

A profik is szoktak tévedni. De ez nem igazolja az amatőr, kontár
megítéléseken és ötleteken alapuló elhatározásokat. A féltudás nem tudás.

A tudás két véglete bejegyzés elolvasása

Udvaronctól ne várj igazságot

93 hozzászólás Írta italo 9 hónapja

„...Milyen igazságtalan és oktalan az emberi szív! Rossznak tartja, hogy arra van kötelezve egy emberrel szemben, ami igazság szerint tulajdonképpen mindenkivel szemben kötelessége lenne! Mert helyes dolog- e, hogy megcsaljuk ôket? Ennek az igazságtól való irtózásnak különbözô fokozatai vannak; de annyit elmondhatunk, hogy bizonyos fokig mindenkiben megvan, mert elválaszthatatlan önszeretetünktôl. ...

Ebbôl következik az, hogy ha valakinek érdekében áll szeretetünk elnyerése, óvakodik olyan szolgálatot tenni nekünk, amelyrôl tudja, hogy kellemetlennek találjuk; úgy bánik velünk, ahogyan mi kívánjuk: gyűlöljük az igazságot -- eltitkolja elôlünk; hízelgést várunk -- hízeleg; jólesik, ha áltatnak -- áltat bennünket. Ezért a szerencse minden lépcsôfoka, amelyen magasabbra emelkedünk a társadalomban, egyre inkább eltávolít bennünket az igazságtól, az emberek ugyanis jobban félnek megbántani azokat, akiknek a vonzalma hasznosabb, a gyűlölete veszélyesebb számukra.

Egy fejedelem egész Európa nevetségének tárgya lehet anélkül, hogy sejtelme lenne róla. Ezen én nem csodálkozom: az igazság feltárása ugyanis azoknak használ, akiknek megmondjuk, de azoknak, akik kimondják, kárára van, mert meggyűlöltetik magukat. Márpedig a fejedelmek környezete többre tartja saját érdekeit, mint a szolgált uralkodóét; ezért eszük ágában sincs úgy válni hasznára uruknak, hogy ezzel maguknak ártsanak.” (Blaise Pascal: Gondolatok, Budapest, 1983. 100.szöveg)

Udvaronctól ne várj igazságot bejegyzés elolvasása

A konstruktőr ember

54 hozzászólás Írta italo 1 éve

A szerzők egy része bezárkózik, ha a saját következtetéseit más szavakkal, vagy a sajátjától eltérő rendszerezésben hallja vissza, netán – urambocsá – új tényezőkkel merészelik kiegészíteni a fogalmazványát. Nem vagyok a híve az ilyen fajta begubózásnak. Vállalni kell mások eredményeinek terjesztését is, holott ez szerényebb feladat, vagy annak látszik. Egy korábbi bejegyzésem („Fajtermészet”, újraközlése http://href.hu/x/emuu ) témáit eltérő megközelítésből vizsgálja az etológia. A nagyszerű Konrad Lorenznek és követőinek eredményeit fontosnak véltem az emberi genezis tanulmányozása számára is. Ősünk a kultúrával emelkedett ki az állatvilágból. A viselkedést is magában foglaló kulturális készsége jelentette a fejlődő lény emberi létezésre való alkalmasságát, röviden: emberkészségét. Most jutok el ennek a problémakörnek a lezárásához.

A legutóbbi posztban: http://href.hu/x/f92u és azt megelőzően az emberi társulásképződés biológiai alapjainak két csoportját ismertettem Csányi Vilmos népszerűen megírt műve alapján. Ugyanő állapítja meg, hogy az új emberi tulajdonságok harmadik csoportjába olyan, látszólag különböző tulajdonságok tartoznak, mint a nyelvhasználat, a tárgykészítés és tárgyhasználat, valamint az absztrakt gondolkodás. Ezek azonban mind visszavezethetők egyfajta nyitott konstrukciós képességre, amely az állatvilágban az ember előtt csak elemi formákban létezett.

A konstrukciós képességek összefoglaló sémája

mímelés

nyelvhasználat

absztrakciós képesség
- virtuális realitások

tárgyak használata és készítése
- logikai szervezés: gépek, technológiák

akciók szerkesztése
- személyes és csoportakciók
- kiegészítő kooperáció

Vizsgálódását az emberi kommunikáció formáival kezdi. Az ember nyelv és beszéd nélkül is számtalan dolgot képes társaival közölni. Egy jó mímus egy bonyolult történetet is képes a testével elmesélni. Ez a nézők megértésére, logikai képességére alapozott kommunikációs forma az állatoknál teljesen ismeretlen.Az állati kommunikáció nem gondolatok közlésére szolgáló rendszer, hanem belső állapotok összehangolására szolgáló fiziológiai szabályozó mechanizmus. Az állati kommunikáció 15-25 különböző, genetikailag pontosan meghatározott üzenete létfenntartási és szaporodási célokat szolgál, és az információátadás szempontjából teljesen zárt rendszernek tekinthető.

A legbonyolultabb emberi kommunikációs eszköz a nyelv. Az emberi nyelv nemcsak érzelmi állapotokra vonatkozó üzenetváltás, hanem gondolatok cseréjére alkalmas eszköz, amellyel jelent, múltat, jövőt, szándékot, tervet, elképzelést, változatokat lehet egy teljesen nyitott és elvileg végtelen számú üzenetet alkalmazó rendszerben megjeleníteni. Alkalmas arra, hogy a környezetben, beleértve a nyelvet használó csoportot is mint környezetet, előforduló jelenségek, tárgyak, akciók és aktorok nyelvi képviseletet nyerve új struktúrákban, új kombinációkban, a valóság rekonstrukcióiként jelenjenek meg . Ezáltal egy absztrakt, virtuális realitás jön létre, amely kitágítja a beszélők cselekvési terét azáltal, hogy a képzelt dolgok bármiféle formát és viselkedést felvehetnek. Így képes az emberi elme ideális rendszereket elképzelni, és ezáltal pontot, egyenest, kört, síkot vagy a jó és rossz végleteit létrehozni. Lehetségessé válik a matematika feltalálása, és ugyancsak lehetséges lesz szellemvilágot elképzelni, démonokkal, tündérekkel, jóságos vagy haragvó istenekkel.

A konstrukciós tevékenység jelentékeny része materiális tárgyakra irányul. Csányi konstatálja, hogy számos állat használ tárgyakat, szerszámokat és egyesek el is készítik azokat. Az állati szerszámhasználat azonban rendkívül speciális. Egy-egy faj valamilyen meghatározott konkrét célra használ eszközt. Képessége genetikailag adott, a tanulás legfeljebb kismértékben finomítja. Az ember esetében a tárgyak használata és készítése a nyelvhasználattal és az absztrakt gondolkodással azonos csoportba tartozó konstrukciós tevékenység. Ez is egyfajta nyitott rekonstrukciós képesség, amelynek segítségével a tárgyaknak új, elgondolt formákat és tulajdonságokat adunk, működésüket logikai szabályrendszerekhez igazítjuk, gépeket, technológiákat teremtve ezáltal. Ez a konstrukciós tulajdonságunk vezetett a mai modern időhöz, amelyben az emberek többsége tárgyakkal telezsúfolt mesterséges világban éli le egész életét.

A konstrukciós készség azonban nemcsak a beszédben, a tárgykészítésben, hanem szociális „építkezésben” is megnyilvánul. Az embercsoportok szerkezete, a csoportok életét meghatározó szabályok, normák, a törvények, jogszabályok mind az emberi konstrukciós aktivitás eredményei.

Az ember meghatározó biológiai tulajdonsága az előbbiekben vázolt konstrukciós készség, amely azonban nemcsak mint egyedi tulajdonság jelentkezik, hanem általában is, mint csoportaktivitás.

Az előző kettő és az itt megjelent képernyőn olvasható posztban vázolt tulajdonságcsoportok kölcsönhatásának következtében izolált csoportok alakulnak ki. A nyelv, a rokonsági rendszerek, a rítusok, de a mindennapi gyakorlat is minden zárt csoportban egyedi, a többitől különböző formában jelenik meg és rögzül a kultúrákban, hozzájárulva az embercsoportok egyediségéhez, a csoportindividualitáshoz. Kialakul a különböző szabályrendszerek, normák és a nyelv felszíni struktúráinak sokfélesége.

A szocializáció folyamatában a csoport tagja az egyedi fejlődés során megtanulja nyelvét, csoportjának szokásait, kialakulnak biológiai alapú kötődései a csoport tagjaihoz, hiedelmeihez, kulturális eszméihez, kialakul benne a csoport iránti feltétlen hűség. Ez a szocializációs folyamat rögzíti a csoport szerkezetét és a kultúra magasabb struktúráit, a csoport csak generációk során változhat.

Az új biológiai tulajdonságok következtében az emberi egyén és a csoport közötti viszonyban négy döntő változás történt: az első, hogy az ember elfogadja, kívánja, kritika nélkül hisz a csoport "kulturális" eszméiben, eljárási módszereiben, valamely mítoszban, vallásban, ideológiában, identitást kifejező kultúrában.

A második változás az, hogy az ember képes lesz a csoportjához tartozókkal közös akciók végzésére, magasrendű, kiegészítő kooperációra abban a keretben, amelyet a kulturális eszmék meghatároznak.

A harmadik változás az első kettő szerves kiegészítője: a kulturális eszmék és a kulturálisan vezérelt akciók egy konstrukciós folyamat alkotói. Minden ember hozzájárul valamivel csoportja, társadalma közös konstrukcióihoz, bármi is legyen a véleménye egyébként azokról. Így lesz az egyén egyidejűleg létrehozója és elszenvedője a csoportja által adott szociális valóságnak.

Végül a negyedik változás az, hogy eltérően az állatoktól, az ember hajlandó a csoport érdekében az egyéni és genetikai érdekeivel esetleg szöges ellentétben álló magatartásra, képes a saját egyéni érdekeit a csoportérdek alá rendelni, képes lesz önfeláldozásra.

Ez a négy változás, négy tulajdonság lényegében a rendszerszervező képességnek felel meg. Az emberi egyedekből azért lehet - és nagyon könnyen lehet - valamiféle működő, feladatot teljesítő, céltudatos kulturális organizációt kialakítani, vallást, szektát, pártot, harci kommandót, iskolát, színházát, gyárat, államot szervezni, mert van biológiailag determinált rendszerszervező képességük. Képesek csoportot választani, és ha már választottak, elfogadnak szervező, feladatot, csoportot kijelölő eszméket, ezeket egyénileg is értékelik, ezek alapján másokkal együttműködnek, és ha kell, a csoport érdekében a saját érdekeiket háttérbe szorítják. Minden emberi szerveződés mögött megtaláljuk ezeket a tulajdonságokat . Nemcsak államok, vállalatok, politikai szervezetek működésében lehet ezt kimutatni, hanem a család, a párkapcsolatok és a barátságok szerveződéseiben is .

A konstruktőr ember bejegyzés elolvasása

Hogyan viseljük el a társas létet?

10 hozzászólás Írta italo 1 éve

Csányi Vilmos: „Az emberi természet biológiai gyökerei” c. előadásában (Mindentudás Egyeteme) vizsgálja az emberi viselkedési együttest, a humán viselkedési komplexumot. Legutóbb ennek az egyik, (három közül az első) összetevőjéről, a csoportélet szerveződésének fajspecifikus alapjairól számoltam be. Most röviden ismertetem a másodikat, a csoporttevékenységek összehangolását, szinkronizációját, amely szintén csak az embernél jelenik meg mint biopszichikai tulajdonság . Ennek fő tényezői:

Az emóciók szinkronizációja
- empátia, hipnózis
- mímelés

Például az empátia, a beleérzés segítségével érzelmeket lehet szinkronizálni: szomorúságot, örömet, jókedvet, kalandvágyat vagy aprólékos óvatosságot

Viselkedési szinkronizáció
- szociális tanulás: másolás
- imitáció, mintakövetés,

Az imitációs készség az a tulajdonságunk, hogy megfigyelt magatartásmintázatokat minden jutalom vagy serkentés nélkül hajlandóak vagyunk utánozni. Mai példája ennek a divat és a különböző sztárok beszédmódjának, viselkedésének utánzása. Az imitáció csak az emberi kultúrákban általános. Viselkedési szinkronizációt szolgál a tanítás, a fegyelmezés is.

- szabálykövetés

Talán ez a legfontosabb viselkedési szinkronizáló képességünk. A szabálykövetés tulajdonsága az az emberi készség, hogy könnyen elfogadunk egy szabályrendszert, közösségi normákat, törvényeket, jogszabályokat. A szabálykövetés tulajdonsága szoros összefüggésben van az agresszióval és a csoporton belüli rangsorral. Csoportban élő állatoknál az agresszió a rangsor és az erőforrások elosztásának fontos eszköze. Az embernél nemcsak csökkent az agresszió, hanem sok szempontból meg is változott. Az ember nemcsak társait képes elrendezni valamiféle rangsorba, hanem a csoport szabályait is. Tulajdonképpen az emberek által tisztelt rangsor mindig vegyes természetű. A rangsor egyes pozícióiban emberek, más pozíciókban pedig szabályok állnak. És az ember engedelmeskedik mindazoknak a személyeknek és szabályoknak, amelyekről úgy érzi, a rangsorban felette állnak. Egy etológus számára elképesztő például, hogy a hatalmas autóforgalom mellett milyen kevés a baleset. Autót vezetni egy csimpánzt is meg lehetne tanítani, de a közlekedési szabályok követésére már nem. Ezt csak az ember biológiailag megalapozott szabálykövető tulajdonsága teszi lehetővé. A szabálykövetés persze kissé rugalmas: nem mindig és nem mindig pontosan tartjuk be a szabályokat, de a rengeteg közlekedő általában mégis betartja, és ez teszi lehetővé az elképesztő forgalmat.

Együttes érzelmi és viselkedési szinkronizáció
- ritmus, ének, zene, tánc, rítus

Az érzelmi és viselkedési szinkronizáció sokszor együtt valósul meg. A ritmusokra, zenére, énekre, táncra képes és arra fogékony ember ezen tevékenységek során egyfajta érzelmi és viselkedési szinkronizációban vesz részt. Ez a fajta szinkronizáció az alapja az archaikus és a modern társadalmakban megfigyelhető rítusoknak is.

Hogyan viseljük el a társas létet? bejegyzés elolvasása

A kultúra szexuális és csoportkohéziós elemei

42 hozzászólás Írta italo 1 éve

Korábban írtam, hogy az emberfaj hosszú folyamatban, a kultúrával egyidejűleg keletkezett és e kettő egymást alkotta meg. Ezt az állítást őstörténeti leletanyagok bizonyítják. Ugyanazokra a mozzanatokra vet új fényt az ide tartozó jelenségek etológiai, viselkedéstani megközelítése. Az ember eszerint is abban különbözik a legjobban az állatvilág bármelyik tagjától, hogy kultúrája van. Csányi Vilmos: „Az emberi természet biológiai gyökerei” c. előadásában (Mindentudás Egyeteme, 2003., 1999-s könyve alapján), azt vizsgálja, hogy az ember biológiai adottságai hogyan hozták létre a kultúrára való képességét az evolúciós folyamatban. Emberi viselkedési együttesről, humán viselkedési komplexumról beszél. Az etológia ennek három fő összetevőjét elemzi:

1. a csoportélettel kapcsolatos viselkedési formák;
2. a csoporttevékenységek összehangolása;
3. a konstrukciós tevékenységek.

Az első a természetes csoportszerkezettel kapcsolatos: az embernek jelentősen csökkent a csoporton belüli agressziója, míg az idegen csoportok tagjaival szembeni agresszió lényegében változatlan maradt. A lecsökkent agresszió lehetővé tette az együttműködés legfejlettebb formájának, a kiegészítő együttműködésnek a megjelenését, a táplálékmegosztást és a csoport iránti hűséget. Szervesen ide tartozik a több funkciójú szexualitás, a szülői gondoskodás, a csoportindividualitás és a csoporthűség.

A második a csoporttevékenységek összehangolásával kapcsolatos: az embercsoport képes tagjainak érzelmeit, viselkedését és a legtöbb esetben mindkettőt egészen finoman összehangolni.

A harmadik összetevő a legkülönbözőbb konstrukciós tevékenységekben nyilvánul meg: a kommunikációt szolgáló emberi nyelvben, a tárgyak és szerszámok használatában, valamint az akciók és szociális viszonyok konstrukciójában.

A második és harmadik összetevőbe sorolt etológiai felfedezések ismertetésére egyszer érdemes lenne visszatérni. Most az első tulajdonságcsoportnál már röviden említett szexuális funkciót, a szülői gondoskodást, és a csoporthűséget részletezem Csányi műve alapján.

Az emberi szexualitás az utódok létrehozásán kívül örömszerző és párkapcsolatot erősítő funkciót is felvett. Ez az örömszerző funkció az embernél a szexuálpszichológia tanúsága szerint együtt járt a párkötődés kialakulásával is. Az emberi szexualitás erősíti a párkapcsolatot, létrehozza azt a hosszabb-rövidebb ideig tartó monogám viszonyt, amely lehetővé teszi a szexuális versengés minimalizálását. A vadászó, kalandozó csapat hímjei, férfiai többé-kevésbé biztosak lehetnek abban, hogy párjuk kötődik hozzájuk és genetikai érdekeik, legalábbis statisztikai átlagban, ritkán kerülnek veszélybe.

A különböző kultúrákban intézményesített párkapcsolatok rendszerei megfelelnek ennek a biológiai alapnak. A kultúrák kb. 40 százalékában találunk intézményesített monogámiát, de az intézményesített poligám társadalmakban is monogám a férfiak nagy része, csak a rangsor legtetején lévők valódi poligámok. Továbbá mind a monogám, mind pedig a poligám társadalmakban megtaláljuk az ellenkező irányú devianciákat: a monogám társadalmakban a barátnők, illetve a prostitúció formájában, a poligám társadalmakban pedig a kedvenc és főfeleségek intézményében. Egy százas skálán, ahol a zérus felelne meg a tiszta monogámiának és 100 a poligámiának az ember morfológiai jegyei alapján kb. a 10-15-ös érték körül helyezkedik el, tehát erős, de nem teljes a monogám tendencia, és valószínűleg az egyedi genetikai variabilitás is szerepet játszik konkrét megnyilvánulásában.

Érdekes módon változott meg az anya-gyermek közötti kötődés. Ez nagyon erős a rokon emberszabású majmoknál is, de náluk ha már kialakult, megváltoztathatatlan. Tehát ha az anya elveszíti kölykét, nem fog helyette egy másikat gondozni, és ha a kölyök elveszíti anyját, nem fogad el valaki mást pótanyaként. Az embernél ez nem így van. A gyermek is, az anya is helyettesíthető. Az emberek szívesen fogadnak örökbe elhagyott gyermeket, és az anya nélkül maradt gyermek is rövid idő alatt képes teljes értékű kötődést kialakítani egy másik felnőttel: nagymamával, apával, nevelőszülővel. Az emberi csoportok emiatt sokkal nagyobb százalékban képesek megszületett gyermekeiket felnevelni, mint például a csimpánzok. A csimpánzoknál csak az anyának fontos a kölyke, az embernél az egész csoport érdeke, hogy a megszületett gyerek teljes értékű felnőtté váljon. Ezt a megváltozott biológiai kötődési mechanizmus teszi lehetővé.

Az emberi csoportokra jellemző még egy teljesen új tulajdonság: az ember hűséges a csoportjához. A csoportban élő állatoknak a csoporttal való kapcsolatait egyértelműen az egyes egyedekhez fűződő kapcsolatuk határozza meg. Az állati elme eddigi ismereteink szerint képtelen a csoportot úgy elképzelni, mint valamilyen, a konkrét tagjaitól független valamit. Nos az emberi elme absztrakciós képessége éppen ezt teszi lehetővé. Az emberi csoportok mint önálló, egyedi absztrakt létezők jelennek meg az ember számára, mint tőle látszólag független szociális konstrukciók. Az emberi motivációs rendszerek új tulajdonsága az a feltétlen lojalitás, hűség, amely a csoporthoz történt tökéletes szocializáció esetén a csoport tagjaiban kialakul. Gyakran előfordul, hogy az ember saját hátrányára nyújt jelentős segítséget csoportja tagjainak, akár életét áldozza csoportjáért, ha ez szükséges, csupa olyan tulajdonság, amely ismeretlen az állatvilágban. Az állatoknál a szülők segíthetik utódaikat, a hímek készek megvédeni nőstényeiket, de mindez jól kiszámítható genetikai érdekek szolgálatában áll, és meglehetősen korlátozott. Az embernél a genetikai érdek mellett megjelenik az embercsoport iránti feltétlen hűség is, és viselkedésbiológiánk meghatározó jegye lesz.

A kultúra szexuális és csoportkohéziós elemei bejegyzés elolvasása

Őrjáratozó főemlősök

40 hozzászólás Írta italo 1 éve

Legközelebbi rokonaink, a csimpánzok és a bonobók (törpecsimpánzok) erős állatok, csapatban védelmezik területüket.

A csoportokon belül a táplálékért nagy a vetélkedés. Igen mohók, és ha valami jó falat nem található nagy bőségben, akkor, ha többen találnak rá, abból agresszió és verekedés lesz.

A csimpánzok és az ember génjei között a hasonlóság majdnem 99% -os. Persze ez az egy százaléknyi különbség a gének kifejeződésének szintjén nagyon sokat jelent. A vérben lévő hemoglobin-fehérjét felépítő hatszáz aminosav közül is mindössze egyetlen egy különbözik az ember és a csimpánz között.

Ezeket az alapvető azonosságokat régóta ismeri a tudomány.

A viselkedést illetően az ember és az emberszabású majmok között nagyon sok a különbség, de számos hasonlóság is van.

A csimpánz is társas lény, éppen úgy, mint az ember. Egy-egy csimpánz csapat, 40-50 állat meglehetősen nagy területet, több tíz négyzetkilométernyit foglal el A csimpánz hímek hárman-négyen-öten elég gyakran tartanak együttes őrjáratokat a területük határain, demonstrálva azt, hogy a területet magukénak tartják. A kisebb-nagyobb hím szövetségek, baráti társaságok kialakulása jellemző tulajdonsága a csimpánzoknak. Az őrjáratok során sok a konfliktus a szomszédos csapatok hímjei között. Gyakran összeverekednek. Ha egy nagyobb csapat egy magányos hímmel találkozik azonnal megtámadják, gyakran meg is ölik. Ezeket a támadásokat nem kísérik a csimpánzagresszió viselkedésformái, amelyek a saját csapaton belüli konfliktusokat jellemzik. A területvédő hímek a prédaöléssel kapcsolatos viselkedésformákat használják. A szomszéd csapatok hímjeit tehát megölendő prédának, zsákmánynak tekintik. (Csányi Vilmos nyomán.)

Őrjáratozó főemlősök bejegyzés elolvasása

50 000 éves, vagy fiatalabb Homo leletek

46 hozzászólás Írta italo 1 éve

A bejegyzés előzménye: http://href.hu/x/esul

Rövidítések: l.a táblázat alatt.

Kép	Típuspéldány (vagy lelet neve)	Kor (ezer év)	Faj	Feltárás dátuma	Lelőhely	Feltáró megtaláló
	Carigüelai gyermek	50 - 45	Homo sapiens neanderthalensis		Ausztrália
	Mungo Man	60 - 40	Homo sapiens	1974	Ausztrália
	Moustier-i ember	45	H. s. neanderthalensis	1909	Franciaország
Neanderthal 1	Neanderthal 1	40	H. s. neanderthalensis	1856	Németország	Johann Carl Fuhlrott
Qafzeh VI	Qafzeh 6	115 - 92 vagy 55 - 30	Homo sapiens	1930-as évek	Izrael	R. Neuville M Stekelis
	NG 6	53 - 27	Homo erectus	1931	Indonézia	C. ter Haar G.H.R von Koenigswald]]
	Hofmeyr koponya	36	Homo sapiens	1952	Dél-afrikai Köztársaság
	Oase	36	Homo sapiens	2002	Románia
	Jamasita barlangi embere	32	Homo sapiens	1962/1968	Naha Japán
	Cro-Magnon 1	30	Homo sapiens	1868	Franciaország	Louis Lartet
	Combe Capelle	35 - 30	Homo sapiens	1908	Franciaország	O. Hauser
	Predmost 3	26	Homo sapiens	1894	Csehország	K.J. Maska
	LB 1 (Flo) Floreszi kis hölgy	18	Homo floresiensis	2003	Indonézia	Peter Brown
Minatogawa	Minatogawa 1	18 - 16	Homo sapiens	1970	Okinawa
	Tandou	15	Homo sapiens	1967	Ausztrália	Duncan Merrilees
	Wadi Kubbaniya	8 - 20	Homo sapiens	1982	Egyiptom	Fred Wendorf
Kow Swamp 1	Kow Swamp 1	9 - 13	Homo sapiens	1968	Ausztrália	A.G. Thorne
	Afalou 13	12 - 8	Homo sapiens	1920-as évek	Algéria	C. Arambourg
	Wadi Halfa 25	12 - 6	Homo sapiens	1963	Szudán	G. Armelagos E. Ewing D. Greene]]
	Wadjak 1	12 - 10	Homo sapiens	1888	Indonézia	Eugene Dubois
	Tepexpani ember	11	Homo sapiens	1947	Mexikó	Hellmut de Terra
	Cerro Sota 2	11	Homo sapiens	1936	Chile	Junius Bird
	SDM 16704	11,8 - 4,9	Homo sapiens	1929	USA	M.J. Rogers
	Lo 4b	9 - 6	Homo sapiens	1965-1975	H. Robbins B.M. Lynch
	Ötzi, a jégember	5,3	Homo sapiens	1991	Ötz-völgyi-Alpok	Helmut és Erika Simon
	Kerma 27	3,5	Homo sapiens	1913-1916	Szudán	G.A. Reisner
	Five Knolls 18	3,5 - 1,5	Homo sapiens	1925-1929	Nagy-Britannia
	Humboldt	<1,5	Homo sapiens		USA

Rövidítések a nemzetközi (angol) irodalomban:

AL - Afar Locality, Etiópia
ARA-VP - Aramis Vertebrate Paleontology, Etiópia
BOU-VP - Bouri Vertebrate Paleontology, Etiópia
ER - East (Lake) Rudolf, Kenya
KGA - Konso-Gardula, Etiópia
KNM - Kenya National Museum
KP - Kanapoi, Kenya
OH - Olduvai Hominid, Tanzánia
SK - Swartkrans, Dél-afrikai Köztársaság
Sts,Stw - Sterkfontein, Dél-Afrika
TM - Transvaal Museum, Dél-Afrika
TM - Toros-Menalla, Csád
WT - West (Lake) Turkana, Kenya
PÓTLÁS:

	Arago 21 (tautaveli ember)	0,4	Homo heidelbergensis	1971	Franciaország
	Samu	0,35 - 0,32	Homo erectus seu sapiens paleohungaricus	1965. augusztus 21.	Vértesszőlős Őstelep
	Steinheimi koponya	0,35	Homo heidelbergensis	1933	Németország
	Petralona 1	0,5 - 0,25	Homo erectus	1960	Görögország
	Swanscombe-i ember	0,25	Homo heidelbergensis	1935	Nagy-Britannia
Ngandongi ember	Ngandong 7	0,25	Homo heidelbergensis	1931	Indonézia
	Broken Hill 1 (rodéziai ember)	0,3 - 0,125	Homo rhodesiensis	1921	Zambia

50 000 éves, vagy fiatalabb Homo leletek bejegyzés elolvasása

Az emberhez vezető út néhány lelete

15 hozzászólás Írta italo 1 éve

4 milliótól- 50000 évesig

Rövidítések a nemzetközi (angol) irodalomban

AL - Afar Locality, Etiópia
ARA-VP - Aramis Vertebrate Paleontology, Etiópia
BOU-VP - Bouri Vertebrate Paleontology, Etiópia
ER - East (Lake) Rudolf, Kenya
KGA - Konso-Gardula, Etiópia
KNM - Kenya National Museum
KP - Kanapoi, Kenya
OH - Olduvai Hominid, Tanzánia
SK - Swartkrans, Dél-afrikai Köztársaság
Sts,Stw - Sterkfontein, Dél-Afrika
TM - Transvaal Museum, Dél-Afrika
TM - Toros-Menalla, Csád
WT - West (Lake) Turkana, Kenya
3-4 millió éves:

mya= évek száma milliókban

Kép	Típuspéldány (vagy lelet neve)	Kor mya	Faj	Feltárás dátuma	Lelőhely	Feltáró	Fajleírás
						Patterson	Patterson és Howells 1967
						Peter Nzube	Leakey 1995
	Laetoli lábnyom	3,7	(Australopithecus afarensis?)	1976	Tanzánia	Mary Leakey
	LH 4	3,8 - 3,6	Australopithecus afarensis	1974	Tanzánia	Mary Leakey
	KNM WT 40000	3,5	Kenyanthropus platyops (= Homo platyops)	1999	Kenya	Justus Erus
	Stw 573 (Kisláb)	3,3	Australopithecus ?	1994	Dél-afrikai Köztársaság	Ronald J. Clarke
	DIK-1 (Selam)	3,3	Australopithecus afarensis	2000	Etiópia	Zeresenay Alemseged
AL 200-1	AL 200-1	3,2 - 3	Australopithecus afarensis	1975	Etiópia	Donald Johanson
AL 129-1	AL 129-1	3,2 - 3	Australopithecus afarensis	1973	Etiópia	Donald Johanson
K 12	K 12 (Abel)	3,5 - 3	Australopithecus bahrelghazali	1993	Csád	Michel Brunet
	AL 288-1 (Lucy)	3,2	Australopithecus afarensis	1974. november 30.	Etiópia	Donald Johanson	Johanson és Taieb 1976
AL444-2	AL 444-2	3	Australopithecus afarensis	1991	Etiópia	Bill Kimbel

2 – 3 millió éves:

Kép	Típuspéldány (vagy lelet neve)	Kor	Faj	Feltárás dátuma	Lelőhely	Feltáró	Fajleírás
	STS 5 (Mrs. Ples)	2.6 - 2.8	Australopithecus africanus	1947	Dél-afrikai Köztársaság	Robert Broom
STS 14	STS 14	2.6-2.8	Australopithecus africanus	1947	Dél-afrikai Köztársaság	Robert Broom
STS 52	STS 52		Australopithecus africanus
	STS 71	2,5	Australopithecus africanus	1947	Dél-afrikai Köztársaság	Robert Broom
	Taung 1 (Taungi gyermek)	2,5	Australopithecus africanus	1924	Dél-afrikai Köztársaság	Raymond Dart	Dart 1925
	KNM WT 17000 (a fekete koponya)	2,5	Paranthropus aethiopicus	1985	Kenya	Alan Walker
Wushan	Wushani ember	2,04 - 2	Homo erectus	1986	Kína
TM 1517	TM 1517	2	Paranthropus robustus	1938	Dél-afrikai Köztársaság	Gert Terblanche

1 – 2 millió éves:

Kép	Típuspéldány (vagy lelet neve)	Kor	Faj	Feltárás dátuma	Lelőhely	Feltáró
	KNM ER 1813	1,9	Homo habilis	1973	Kenya	Kamoya Kimeu
	KNM ER 1470	1,9	Homo rudolfensis	1972	Kenya	Bernard Ngeneo
100px	SK 48	1,8	Paranthropus robustus	1952 [17]	South Africa	Robert Broom
	OH 24 (Twiggy)	1,8	Homo habilis	1968	Tanzánia	Peter Nzube
OH 8	OH 8	1,8	Homo habilis	1960	Tanzánia
	OH 5 (Zinj)	1,8	Paranthropus boisei	1959	Tanzánia	Mary Leakey
	D 2700	1,8	Homo georgicus	2001	Grúzia
OH 7	OH 7	1,75	Homo habilis	1960	Tanzánia	Jonathan Leakey
	KNM ER 3733	1,75	Homo ergaster	1975	Kenya	Bernard Ngeneo
KNM ER 1805	KNM ER 1805	1,74	Homo habilis		Koobi Fora Kenya
	Sangiran 17	1,6	Homo erectus (Pithecanthropus erectus)	1969	Jáva	Towikromo
						A. R. Hughes

DNH 7	DNH 7 (Eurydice)	2 - 1,5	Paranthropus robustus	1994	Dél-afrikai Köztársaság	André Keyser
						André Keyser
						Robert Broom
						N. Mbuika
						Richard Leakey
						Richard Leakey

	KNM WT 17400	1,7	Paranthropus boisei		Kenya
	KNM WT 15000 (Turkana fiú)	1,6	Homo erectus vagy H. ergaster	1984	Kenya	Kamoya Kimeu
	KNM ER 3883	1,6 - 1,4	Homo erectus	1976	Kenya	Richard Leakey
						Richard Leakey
						Louis Leakey
						Richard Leakey
						A. Amzaye

0,1 – 1 millió éves:

Kép	Típuspéldány (vagy lelet neve)	Kor mya	Faj	Feltárás dátuma	Lelőhely	Feltáró
	Sangiran 4	< 1	Homo erectus	1939	Indonézia	G.H.R. von Koenigswald
	Sangiran 2	1,6 - 0,7	Homo erectus	1937	Indonézia	G.H.R. von Koenigswald
	Trinil 2 (Trinilli ember)	1 - 0,7	Homo erectus	1891	Indonézia	Eugène Dubois
	Atapuerca Cranium 5	0,858 - 0,78	Homo antecessor	1994	Atapuerca	José María Bermúdez de Castro Juan Luis Arsuaga
	Pekingi ember	0,78 - 0,68	Homo erectus	1921	Kína	Davidson Black
	Ternifine 2-3	0,7	Homo erectus	1954	Algéria	C. Arambourg
Sangiran 17	Sangiran 17	0,7	Homo erectus	1969	Indonézia	S. Sartono
Bodo	Bodo	0,6	Homo heidelbergensis	1976	Etiópia	A. Asfaw
Hexian PA830	PA 830 (Hexian)	0,5 - 0,4	Homo erectus	1980	Kína

Folytatás: http://href.hu/x/

Az emberhez vezető út néhány lelete bejegyzés elolvasása

Szilva

118 hozzászólás Írta italo 1 éve

Nagyüzemi módszerekkel termelik a szilvát.

Gyümölcsösöm közepes nagyságú. Így is van vele éppen elég munka és gond, de most inkább a szomszédokéról írok. Több magasállású személy nagy kiterjedésû kerti területeket vásárolt meg a környezetemben. Egymás rokonai, ám mindegyik önállóan gazdálkodik. Nagyüzemi módszerekkel termelnek és a jelek szerint bõséges jövedelemhez jutnak. Furcsállottam, hogy az egész vidéket õk uralják, de ahogy illik, tavaly futólagos vizitet tettem a kerítésüknél. Behívtak és végighallgattam az egyébként szívélyesen elõadott kertészeti beszámolóikat. Feltünt, hogy mindannyian szilvával foglalkoznak.

Károly a Stanley fajtát termeszti, eladásra. Mint szakszerûen elmagyarázta, igen bõven terem, rügyei pedig jól tûrik a téli hidegeket. Ha korán kezd színesedni, már augusztus közepén szüreteli és akkor elég jó áron tudja értékesíteni. - Saját fogyasztásra a fínom beszterceibõl is tart pár példányt. Sokat nem, mert kertjének száraz talaján a termés hullása erõteljes. Kóstolóba is kaptam belõle. Húsa kemény, sárga, magvaváló, kiváló ízû.

Dezsõ a talán furcsa nevû "Cacansca lepotica" fajtára szakosodott. Ez már július végén-augusztus elején a 'Stanley' elött 1 hónappal érik. Dezsõ is nagy élvezettel mesélte a szakmai részleteket. A fa kicsi-közepes méretû, koronája ritka. Viszont korán termõre fordul, bõven és rendszeresen terem. Tetszetõs gyümölcsei friss fogyasztásra, befõzésre és aszalásra is alkalmasak. Kiegészítõnek itt is van másik fajtájú szilvafa: a Bluefre. Ennek húsa sárga, lédús, magvaváló. Igen nagy, 45-60 gr. tömegû. Nekem nem ízlett, mint megtudtam csak teljesen éretten ajánlatos fogyasztani.

Csaba is eladásra termeszti a "Cacansca rodna" fajtát, amit eredetileg a 'Stanley' és 'Besztercei' keresztezésével állítottak elõ. Bõven terem, korán érik. Ebbõl is kaptam. Húsa kemény, sárga, lédús, magvaváló. Ize kellemes, édes. Talán mondani is felesleges, a szilvás rokonság kölcsönösen ellátja egymást a különálló kertek terményeivel. A páleszfõzésrõl nem érdeklõdtem, nem akartam tolakodó lenni. A szagot, ha lesz, majd úgyis megérzem

A család szintén felelős beosztásban dolgozó hölgytagja, Magdi, a President szilvával foglalkozik. Ez korán termõre fordul, rendszeresen és bõven terem. Késõn érõ, jól tárolható, nagy méretû gyümölcsei frissen jól értékesíthetõk.

A környéki kocsmákban másról sem folyik a társalgás, mint ezekrõl a szilvás gazdákról. Igaz, az utóbbiaknál mindig történik valami és okot is adnak a szóbeszédre. Pedig szakterületüknek egészen kíváló és elismert mûvelõi is vannak közöttük. Irigységnek tudtam be, amikor kibeszélõ stílusban emlegették õket. Nekem nincs földéhségem, mert a saját kertemet is alig tudom rendben tartani. Látogatásaim végén azonban engem is egyre erõsödõ viszolygás fogott el. Szó se róla, a szomszédok udvarias, kulturált emberek, akiken érzõdik, hogy szerteágazó szolgálati ismeretekkel és hivatali kapcsolatokkal rendelkeznek. Talán ezért is nyomasztó, hogy egy rokonsági hálózat kezében van a határ nagy része. Nem nevezném ezt nepotizmusnak, hiszen az a kifejezés arra vonatkozik, amikor egy fõnök a rokonait helyezi vezetõ beosztásokba.

A telekszomszédok terjeszkedését és sokszor akaratlan nyilvános szereplését nem kell mindjárt ilyen tudományos fogalmakkal jellemezni. Így csak a bennem gomolygó szubjektív ellenérzést tudom megfogalmazni.

Unom azt a családot.

(2008. március)

Szilva bejegyzés elolvasása

Erkölcs és kutya

50 hozzászólás Írta italo 1 éve

Amikor ideje eljött, a hindu Yudhishthira király négy fivére és a feleség, Draupadi jelenlétében elvégezte a halotti szertartást, szétosztotta javait és elindult a végső útra.

„Az öt fivér, királyával, így ment ki Hásztinapurán,

Hatodik Draupadi asszony, egy kutya volt a hetedik”

Négy fivére és Draupadi meghalt útközben. Végül már csak a kutya követte Yudhishthirát. Ekkor odajött hozzá Indra isten és ezt mondta az elhunytakról és az élőről:

„Földi testük letették már mind,

testedben a mennybe jutni csak neked szabad.”

Yudhishthira:

Tedd akkor legalább: ezt itt, ki sorsom hű barátja volt,

felvihessem kutyám; szánom őt, Múltak és Jövők Ura!”

Indra:

Ma halhatatlan leszel, vár az örök üdv, a fő tökély,

hagyd hát kutyádat, ha pártolod, nem erény.

Yudhishthira:

Üdv, melynek ára szerető barátomat

balsorsra hagyni, keserítené szívem.

Indra:

Csakhogy kutyával az egekbe nem jöhetsz:

Hagyd el, cselekedj józanul, nem erény, ha pártolod.

Yudhishthira:

Bízó barátját a gonosz taszítja el,

önös üdvömért ebem sorsára nem hagyom.

„Földönfutót, ki vesztette mindenét,

hozzám menekvőt, akit űz halálveszély,

értem rajongót, remegőket – esküszöm -

el nem taszítok, ha pokolba hullok is.”

Indra:

Draupadit, a feleséged elhagytad,

el négy fívéred, hogy a mennybe fölkerülj.

Épp csak kutyád nem?

Yudhishthira:

„Életre, láttam, egyiket se kelthetem,

hát hagytam őket: de csupán halott poruk.

Oltalmat esdőt kiadatni, bántani

leghűbb barátod, papokat kifosztani,

s asszonyt megölni – ez a négy gonosz dolog;

egy gonoszabb csak: híved eltaszítani.”

____

Hallván, a Törvény fia mint felelt, az eb

(ő volt a Törvény maga) alakot cserélt,

s isten-alakban, kegyesen, magasztalón

emberek-Indrája-fiához így beszélt:

„Saját testedben érd el hát a nem-romló világokat,

az ég legfönti mesgyéit, Bháraták legdicsőbbike.”

(Mahábhárata.,17.könyv, Lakatos István fordítása.)

Erkölcs és kutya bejegyzés elolvasása

Mehrgarh, Yarmuk, Ain Ghazal

33 hozzászólás Írta italo több éve

A korai neolit műtárgyaira emlékeztetőül érdemes megszemlélni még egy Mehrgarh-i plasztikát Pakisztánból. (Előzmény: http://href.hu/x/cgcw)

Fontos leletek kerültek elő a hasonló korú és műveltségű húsz hektáron elterülő Yarmukból (Izrael Állam)

Kerámia edény, ugyanonnan:

Kiépített kút, 4.15 m.:

Kutyus:

A következő helyszín Ain Ghazal (É-K Jordánia). Emberfigurái, ikerszobrai jellegzetesek:

A szemet kagylóból, a pupillát kátrány-aszfaltféléből formázták.

Kifejező arcvonásaikat még a fizikai romlás miatt torzult szobrok is megőrízték.

Végül, még egy sziámi iker szobor.

Mindez nagyjából hat-hétezer évvel ezelőttről maradt ránk.

Az előző posztban részleteztem a neolit kultúra másik tűzfészkében, a mai Pakisztánban talált maradványok egy részét. Az itt mutatott első plasztika is közéjük tartozik. Jellegzetes, hogy míg az ottani és az izraeli szobrok maszkosak, vagy kendőzött arcot mutatnak, az utóbbi, jordániai képsoron jól kivehető az emberábrázolás. A pakisztáni és indiai őskultúra és a belőlük eredő műtárgyak megkülönböztető vonása viszont a többiekhez képest sokkal intenzívebb ékszerhasználat.

Mehrgarh, Yarmuk, Ain Ghazal bejegyzés elolvasása

Az Indus civilizáció előtt

0 hozzászólás Írta italo több éve

A folyóvölgyek műveltségét a hegyoldali kultivációk előzték meg, csakúgy mint Mezopotámiában. A mai Pakisztánban kilencezer éve Mehrgarth (másképpen Mehrgarh) környékén tértek át a földművelésre és állattenyésztésre. Az egész kultúra önálló alapokon fejlődött ki. Hétezer éve már keramika is létezett, korongolás nélkül, amit ezer évvel később találtak fel, nagyjából a presumér fazekasokkal egyidejűleg, de azoktól függetlenül. Voltak köztük kölcsönhatások is természetesen. Legrégibb madármaszkos aktszobraik:

Különösen felöltöztetett plasztikáikon ábrázoltak kifejező gesztusokat:

Formakultúrájuk, és kultikus szimbolikájuk, amennyiben ez létezett és ma megérthető, mutat hasonlóságokat a fennmaradt mezopotámiai műtárgyakkal.

Megelőzték a jelenleg jobban feltárt és ismertebb harappai civilizációt. A Mehrgarth kultúra központja és hatóköre:

A részletes térkép az Indus civilizáció kiemelkedő gócpontjait mutatja:

Indus civilizációról és Mehrgarth kultúráról írtam. De minden bizonnyal már az utóbbi is eljutott a városi (települési) civilizáció szintjére, amiról épületeinek részben feltárt rommezője tanuskodik:

Az Indus völgye és az azt övező hegyvidék számos települése mai civilizációnk sok tucat bölcsője közé tartozik.

Az Indus civilizáció előtt bejegyzés elolvasása

Hatvanezer éves adathordozók

4 hozzászólás Írta italo több éve

Sivatagos afrikai vidékek maradék vadászó-gyűjtögető népe ma is zárt ivóedénynek, tartálynak használja a strucctojásokat. Ugyanezt tették őseink, akik egy dél-afrikai barlangba költöztek be 60 000 évvel ezelőtt. Francia kutatók a Diepkloof-barlangban strucctojáshéj-töredékeket találtak. A tojáshéjakba az ősi barlanglakók szisztematikusan ismétlődő geometrikus ábrákat karcoltak, véstek. Akárhogy is, ez egyfajta szimbolikus kommunikáció volt. Méghozzá tárgyi jelhordozón megörökített közlés. A legkorábbi ismert barlangfali jelekkel egyidős. A Pierre-Jean Texier, a Bordeaux-i Egyetem kutatója vezette többéves feltárás során szokatlanul nagy mennyiségű leletanyag, 270 vésett tojáshéjtöredék került elő. A Science News március 1-i száma bemutatja a leletmintát.

Lényeges, hogy a geometriai jelek nem véletlen alakzatok, hanem standardizáltan ismétlődnek. Megfejtésük még hátra van. Némelyek úgy vélik, a csoport jelölte ily módon egy közösséghez való tartozását, identitását, mások szerint a tulajdonra utaltak. Az emberiség kultúrtörténetében a tárgyakon rögzített közlés megjelenése döntő jelentőségű volt.

A fenti leletek, megtalálásuk földrajzi helyének feltüntetésével:

Az anyagi kultúra és a szimbólumhasználat egyidős a biológiailag modern emberrel. Egyre korábbra datálható dologi emlékei kerülnek be a művelődéstörténetbe. A régebben kizárólagosan uralkodó élő kommunikáció orális, vokális, melodikus, kinetikus és mimetikus szimbólumokat használt (élőbeszéd, gesztusok, dal, zene, tánc). A tárgyi jelrögzítés ennek a kiegészítője, majd később egyenrangú társa lett. Még később domináns szerephez jutott.

Hatvanezer éves adathordozók bejegyzés elolvasása

Asszociációk

A jelen és a múlt távolsága és közelsége.

Tömeg és hatalom

Az egyéniség kiürülése

A tudás két véglete

Udvaronctól ne várj igazságot

A konstruktőr ember

Hogyan viseljük el a társas létet?

A kultúra szexuális és csoportkohéziós elemei

Őrjáratozó főemlősök

50 000 éves, vagy fiatalabb Homo leletek

Rövidítések: l.a táblázat alatt.

Rövidítések a nemzetközi (angol) irodalomban:

Az emberhez vezető út néhány lelete

2 – 3 millió éves:

1 – 2 millió éves:

0,1 – 1 millió éves:

Szilva

Erkölcs és kutya

Mehrgarh, Yarmuk, Ain Ghazal

Az Indus civilizáció előtt

Hatvanezer éves adathordozók

Rubikon - 2006-09-14

Atléta Delfiben (1) - 2006-03-18

Istentelen vadász. Honnan jövünk? (6) - 2006-09-07

Atléta Delfiben (5) - 2006-03-25

Orgialiszt - 2006-07-06