Késõ ókori atléta a Delfiben mûködõ orákulumtól szeretné megtudni, mit tartogat számára a közeljövõben a szerencse. A harmadik napon folytatja kísérőjével elkezdett beszélgetését

A harmadik nap . Az atléta  már  pártfogó barátjaként  gondolt kísérőjére,  mivel az öreg segített neki eligazodni olyasmiben,  amit fontosnak érzett a maga számára.  A délutánt megint az ő társaságában töltötte.  Engedélyt kért és kapott arra,  hogy mentorának tekintse.

 

Atléta: Furdal a kíváncsiság.  Szeretném megtudni,  hogy miből származik  Püthia bölcsessége?

Mentor:  Erről most már nyiltan beszélhetek.  .Majd kétezer éve,  de főleg a krétai rabságból való szabadulás után Türinszben  és  a vele egykorú helyeken jutott életlehetőséghez az a világ,  amely most haldoklik. Jóval később kezdtük Hellásznak nevezni. Titkai már nem titkok,  őrzésüknek nincs értelme. Átadjuk őket a következő korszaknak,  amely,  ki tudja,  mikor,  lehet, hogy kétezer év mulva, szintén  ilyen válságba kerül.  A régi világban felnőtt emberek új hatalmi elrendezésben folytatják életüket,  mint mi is, akik most már rómaiak vagyunk.

Atléta:  De úgy látszik,  Kelet Rómája még sokáig fennmarad.

Mentor:  A régi világrendet nem őrizheti sokáig.  Ha nem akar mindjárt elpusztulni,  át kell alakulnia,  hogy késleltesse a bukást.  Végül aztán ez is meghal.  Hatalmának, befolyásának értékeinek erőszakos terjesztése csak a belső válság  tünete.  

Atléta:  A szenthelyek hatása kedvező lehet.  Ti is szolgáltátok Hellászt,  nemde?  Hogyan?

Mentor:  Tizenkét kollégiumunk révén.  Ezek mindegyikében tizenkét pap foglalkozott az ismeretek gyüjtésével és elemzésével.  Az  élet minden fontos nyilvánulását vizsgáltuk. Látómezőnkben voltak maguk a poliszok,  kiemelkedő családjaik, személyeik. A szomszéd országok, ezek törekvései, harcai.  A földműves munka régi és újabb módszerei.  A hazai és  idegen tudósok eredményei a csillagászatban, matematikában, orvoslásban, építésben. Mindezt évszázadokon át feljegyeztük.  Papjaink tudakoló embereket küldtek minden hozzáférhető helyre.  Kikérdeztük  a perzsák hellén zsoldosait,  a selyemúti karavánokhoz szegődött görög kereskedőket, gyarmatosainkat Ázsiában,  a Meotisz vidékén,  a szigeteken,  Itáliában.  Ezért tudott sok mindent Püthia. Amikor megkérdezték, ki a legokosabb görög, rögtön rávágta, hogy Szokratész.  Az utóbbinak nagy utazásokat  tanácsoltunk.  Segítettük Hérodotoszt is, aki szinte mindenütt ott volt, ahova el lehetett menni.

Atléta:  A bejárat fölött az áll, hogy ismerd meg magad. Ti pedig másokat ismertetek meg.

Mentor:  Magadat is csak másokkal összehasonlítva, velük érintkezve ismerheted meg.  Mi a Hellászért folyó küzdelmekben használható tudást szereztünk.  Ezen alapuló tanácsokkal kiküszöbölni igyekeztünk a vérbosszút,  mérsékelni a poliszok véres harcait,. Néha viszont a legeslegtávolabbi helyeken, például a sárgák  országában történtekre kellett figyelnünk, ha ezektől is függött a mindennapi létezésünk.

Atléta:  Az utóbbit nem értem.  Mi közünk hozzájuk?

Mentor:  Mint nagy nép, időnként nagyon erősen hatnak a világra.  Amikor pár száz éve  végül tönkreverték a támadó nomádokat, azok utódai új legelőket keresve messzi nyugati földekre vándoroltak.  Mint fehér hunok, elözönlötték India egy részét, megölték a perzsa királyt. A fekete hunok pedig elfoglalták az Euxinus északi partjait, betörtek a mi területeinkre, már Thesszáliában vannak és csak idő kérdése, hogy mikor érnek Delfibe.

Atléta:  Érdemes-e megismerni  távoli népek vallásait,világszemléletét.

Mentor: Már csak azért is érdemes, hogy a párhuzamokat megfigyeljük.  Az Indus és  a Brahmaputra vidékén lakók felfogásában az egyes személyes isteneknek nincs mindent uraló hatalmuk.  Nagy népeknek van hitük, vallásuk,  anélkül, hogy isteneik lennének,  vagy hogy a lelkükban ez utóbbiaknak fontos hely jutna.  Szerintük mindenen a világrend egyetemes törvénye uralkodik, ha vannak istenek, azokon is.  A párhuzam  ott áll fenn,  hogy az olimposzi istenek is alá vannak rendelve  a sorsnak,  azzal nem fordulhatnak szembe.

Atléta:  De nálunk a sorsot is isteni lények jelenítik meg,  főleg nőalakok, mint a Moirák.

Mentor: Igen, Zeusz nem ölhet meg senkit, akinek a Moira, Clotho, nem szakítja el élte fonalát.  Vagy, ha megesküdött a Styxre, nem változtathatja meg akaratát.  Egy másik nőtől, Nyxtől, az éjszakától pedig egyenesen retteg. Ezek és más alakok fejezik ki a mi görög vallási természetünket,  ami nem tűri az elvontságokat,  mindent valamilyen emberi alakba öltöztet. De azt is jól kifejezik, hogy maga a főisten, Zeusz sem szabhatja meg a világ rendjét, hanem ahhoz kell alkalmazkodnia. Ez rokon gondolat azokéval, akik szerint végső soron mindenen az egyetemes világtörvény uralkodik.

Atléta: Ehhez társítanám azt az észrevételt,  hogy  az olimposzi  uralom középpontjában egy férfi áll és ennyiben inkább férfiuralom,  amit csak aláhúz ennek a  férfinak a kikapós természete.  Ezt  jól ellensúlyozza az, hogy  mindenkinek  a sorsa  nők kezében van. Na de megint elszaladt az idő, nyugovóra térhetnénk, a viszontlátásra, mentorom.