Állami tőkeszivattyú
Kölcsöntőkét használ a központi
költségvetés
1. Az adósság növekedése
Az állam a jövedelmek tekintélyes részét elvonja. Ezen kívül a kölcsöntőke piacán is mint nagyvásárló tevékenykedik. A rendszeres költségvetési hiányokat adósságának halmozásával pótolja ki.
A központi költségvetés összes tartozása 2008 ban két és fél billió forinttal növekedett Igaz, ennek egy részét tartalékként helyezték el a jegybanknál. Tavaly év végén a teljes adósság 18 billió forint volt, amit össze lehet vetni a több mint 27 billiós GDP-vel.
Valuta-szerkezetét tekintve a 18 billiónyi összeg forint és devizaadósságra oszlik.
2. A devizában fennálló tartozás
A központi költségvetés devizaadóssága december végéig, hazai valutára átszámítva mintegy 6,8 billió forintot tett ki. Aránya nagyobb lett az előző évihez képest, a teljes adósság 31,9% a volt december végén. A külföldi valuták emelkedő árfolyama miatt az esedékes törlesztések veszteséggel járnak.
Hiteltartozás és kötvénytartozás devizában
A devizaadósság állományának két fő része: a közvetlen pénzátutalás formájában kapott devizahitel és a devizakötvények kibocsátásából befolyt összeg. Az előbbi, azaz a közvetlen külföldi és belföldi devizahitelek forintban számított állománya tisztán kb. 1.7 billióval nőtt és december végén elérte a 2.52 billió forintot, a teljes adósság 14,0% át.
Az utóbbi, vagyis a devizakötvények állománya (hazai valutában számolva ) több mint 400 milliárddal gyarapodott és 4.2 billió forintot tett ki december végén (a teljes adósság 23,5%- a).
Az IMF től az év végén lehívott hitel (1.3 billió forint) összegét teljes egészében, az EB tól lehívott 524 milliárd forint hitelnek pedig a felét az MNB-nél betétként helyezték el.
3. A hazai valutában fennálló tartozás
A költségvetés hazai valutában fennálló adóssága december végéig 146,8 milliárd forinttal emelkedett és 11.2 billió forintot ért el. Sokkal kisebb mértékben nőtt, mint a devizaadósság. A múlthoz képest az állami hitelkeresletet kevésbé lehetett kielégíteni ebből a forrásból. A szabad tőkék hazai kínálata a régebbi, alacsonyabb kamatok mellett összezsugorodott. Az állami tőkeszivattyú számára a hazai valuta tározója nem tartalmazott elegendő olcsó kölcsönpénzt, ezért is kellett a devizában jegyzett adósság arányát növelni. A kamatzsilip emelése, a hozzá fűzött remények szerint várhatóan új forintállományokat vonz a tározóba.
A forintadósság is hiteltartozásból és állampapírokból tevődik össze.
A forinthitelek állománya kb. 220 milliárd forint értékű hiteltartozásból állt.
A hazai valutában kibocsátott állampapírok állománya 72,6 milliárd forinttal, 11 billió forintra növekedett (az összes adósság 60% a).
Ezen belül december végén a lakossági állampapírok állománya 546,6 milliárd forintot tett ki, vagyis több mint fél billiót.
A külföldi befektetők állampapír állománya december végén majdnem két és fél billió Ft. volt, 782,4 milliárd forinttal alacsonyabb a 2007. december végi állománynál.
A központi költségvetés adósságállományáról a PM honlapja alapján lehet további tényfeltáró, összehasonlító, elemző és értékelő megállapításokat tenni.
Megállapításokat is lehet tenni, vagy csak elolvasni?:)
Ehhez képest nagyon nyugton van a kormány, bár ahogyannem régen a nagyfőnök megjegyezte:
(...)Nézzétek. A dolog az úgy áll, hogy a legrövidebb távon nincsen választás. Veres Janinak igaza van. Lehet még egy picikét itt teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen. És persze még gondolkodhatunk nagyon sokáig, meg kib….ott sok elemzést el lehet végezni, hogy melyik társadalmi csoportot hogy fogja végezni(?), azt tudom nektek mondani. Nem tudunk még hetekig elemezni gyerekek, nem tudunk. Az első nap meg kell mondani, hogy mit kell csinálni azért, hogy ebből még idén kiigazítás legyen, hogy szeptember elsejétől bizonyos adójogszabályok életbe léphessenek. Elemezgethetek még egy pár hétig, aztán majd jönnek, akiknek az a szakmájuk és azt mondják, hogy ők már elemezték. Magyarország le van írva. Ezért annak az előrebocsátásával, hogy amit csinálunk, az messze nem tökéletes, nem tudok nektek B verziót mondani.
Aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló makrogazdasági ügyekben Kornaitól Bokrosig, Békésitől Surányiig, Vértestől a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük. És azt is meg kell mondjam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkozunk. Hű, a hétszázát neki. És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságrendű tévedésekben vannak. Vessünk ki ingatlanadót mindenkire. Tudjátok, hogy mennyi jön be ingatlanadóból, ha minden ingatlant megadóztatunk, ami 5 millió forintnál drágább? Alacsony értékhatárt mondtam, nem 100 milliót, ötöt. És egyébként még odaadjuk még az önkormányzatoknak azt az 52 milliárdot, ami a kommunális adóból bejön, mert akkor azt oda kell nekik adni, már most az ő bevételük. Az egésznek az egyenlege kevesebb, mint 20 milliárd forint. Oda jön hozzám Magyarország talán legbefolyásosabb üzletembere, Demján Sándor. Hatalmas nagy hanggal, hogy: Ferikém olvasom a Sárközi-tanulmányban, hogyha minden háttérintézményt bezárunk, akkor 700-800 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Mondom: Sanyikám, normális vagy te? Hát legalább te tudhatnál számolni, áldjon meg a jó Isten. Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, akkor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány. "
Nos, ehhez képest elég sokáig tesze-toszáskodtak, bár ennek okai között az ellenzék konok semmit-akarását is meg kell említenünk. Kérdés hogy a társadalom ellenállására fogott semmittevés meddig fogja jellemezni az ország vezetését?
Fr. G.: elnézést, most kerültem hálóba, kösz a kiegészítéseket. Első kérdésedre, a megállapításokon saját magunknak levont következtetéseket és nem kommenteket értettem, mert nem látom, hogy azon a honlapon bármihez is hozzá lehetne szólni.
Értettem:)
Végül is Gyurcsány mester is rájött az igazságra, miszerint nem lehet a tól-ig határok ide-oda toszigálásával előre jutni, alaposan bele kell nyúlni a költségvetésbe. csak nem merik megcsinálni, mert ha a háromszáz forint miatt népszavazás lett, mi lesz ha nagyobb átalakítások lesznek?
Fr.G.: A második kérdést én úgy látom, hogy az utóbbi három évben érezhetően* sikerült csökkenten az államháztartás hiányát. Az adósság állományában csökkenés nem volt. Tavaly nehezebbé vált a lejárt tartozások kiváltása újabb hitelekkel. Az utolsó hónapokban pedig ez már lehetetlen lett volna nemzetközi pénzügyi intézmények segítsége nélkül.
- *érezhetően a lakosság által és érezhető, vagyis jelentős mértékben.
Ami a számok nyelvén van írva, ahhoz hozzá tudok tenni, ha mást nem, egy kérdést. Utolsó előtti bekezdés: kb. 780 milliárddal csökkent a külföldiek által tartott forint-állampapírok értéke. Eladták a kötvényt és kivitték a forintot?
#6, kalas: szerintem ez a tőke menekülésének jele. Másutt már elmondták, hogy a pénztőke menekül. A produktív tőke nem akar, vagy nem tud (gyárakban, üzemekben van lekötve). Szanyi a f.hó 8-i interjúban (VH) nem különböztette meg ezt a kettőt és általában tagadta, hogy a tőke menekül.
Fr.G, #4: reálértékben eddig is csökkent több költségvetési kiadási tétel, de valóban sokkal erőteljesebben kell belenyúlni a költekezésbe. Nem lehet mindenről népszavazást kiíratni
Kalas, #6: eladták, vagy inkább visszaváltották a kötvényt. Nem kellett kivinniük a forintot, itthon is átválthatták nyugati valutára. Attól függött, hogy hol volt számukra kedvezőbb a cserearány.
A devizában fennálló adósság "Aránya nagyobb lett az előző évihez képest, a teljes adósság 31,9% a volt december végén"-írtad. Amíg a devizahitel olcsóbb volt , mint a forinthitel, az állam is a devizában való eladósodásban lehetett érdekelt, ugyanúgy, mint a szerencsétlen lakásvásárlók.
Az eladósodásnak azért volt egy másik, az emberek szempontjából előnyös oldala is. Emlékezhetünk a polgári kormány családbarát lakásépítési kedvezményeire, de arra is, hogy 2002 után emelték a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat.
Talon! Hozzátehetted volna az autópályák építését. Külön-külön mindegyik programnak volt értelme, de nem lett volna szabad annyit rááldozni, amennyibe kerültek. Ha a kedvezményes lakáshitelezésre, a közalkalmazottakra, a nyugdíjasokra, az autópályákra fele annyi plusz pénzt költöttek volna, nagyjából rendben lennénk. Mivel nem így történt, együttes összegüket nem bírta el az ország.
Igen, csökkent a hiány, de ez csak annak hatása, hogy mind a hét bőrt lehúzzák mindenkiről, ezért a gazdasági szereplők, akik a nemzeti vagyont előállítják, tőke híján nem tudnak fejleszteni. Most hiába is lesz adó és járulékcsökkentés, ha a piac nem felvevőképes.
##11,12. ebből az következik, hogy az Orbán és a Medgyessy kormány külön-külön (egyenként nézve) értelmes programok teljesülése végett kreálta az együttvéve tűrhetetlenül magas államháztartási deficitet, aminek most isszuk a levét.
12: ott rontották el, hogy az autópályaépítést költségvetésen kívül akarták elszámoltatni az Unióval, azonban végül is nem fogadták el az elszámolási metodikát.
Ekkor nőtt hatról kilenc százalékra a hiány.
Száguldó vonatnak nagy a féktávolsága. A deficit vonatát már 2005-ben elkezdték fékezni, de nem húzhatták meg a vészféket. Ezt csak 2006-ban engedték meg nekik az általad idézett tanácskozáson. Három év alatt tűrhetőre lassult a túlköltés. - #13: "nem tudnak fejleszteni". A túlköltés megzabolázása a legelső feltétele annak, hogy egyáltalán a jövőben tartós gazdasági növekedésre lehessen számítani. Igen, ha majd lesz kereslet, amit számunkra a világpiac és annak részeként a hazai piac jelent.
17: ja. Erre mondta Bokros hogy az állam eleszi a pénzt a gazdaságtól. Meggyőződésem hogy az állami támogatások radikális leredukálásával pozitívvá tudnák tenni a költségvetést.
Persze ehhez meg kellene tudni állapodni az állam szerepvállalás minimumában.
Ez így nem megy hogy könyökig kotornak a zsebünkbe majd elkezdenek bennünket támogatni, persze a beszedett pénzből a bürokrácia hátsóját (is) hízlalják.
Mindkét szemponttal egyetértek (támogatások és bürokrácia lefaragása).
Köszönöm a tartalmas észrevételeket, fontos kiegészítéseket és az olvasók figyelmét.
Gordon, #15: Gordon: ez volt a második csúcs, ami 2006-ra ért be. Az első csúcsot pedig a talon által említett lakáskedvezmények és néhány az akkori polgári kormány által hozott egyéb intézkedés okozta. 2002-re ért be, több mint 9 %-on tetőzött. Zömében a két kormány, Orbán és Medgyessy túlköltekezésének kumulatív eredménye a mai adósságállomány.
17: én is így látom.